’’Joger�s’’ Varnus Xaver hangverseny

M�r f�l �r�val a kezd�s el�tt a Zsinag�ga f�ldszinti r�sz�n egyetlen �res hely sem volt, az I. emeleti �s a II. emeleti karzat is r�vid id� m�lva megtelt. Korunk orgonazen�j�nek fenegyerek�re – ahogy Varnus Xaver �nmag�t is nevezni szokta – volt k�v�ncsi mindenki a v�rosban, de sokan j�ttek P�cs k�rny�k�r�l g�pkocsival, vonattal, aut�busszal. S�t voltak, akik egyenesen Si�fokr�l �rkeztek a hangversenyre, hogy megcsod�lhass�k hogyan is kel �letre Varnus Xaver tehets�ge �ltal a hangszerek nagy birodalm�nak fejedelme, az orgona. A c�mben szerepl� „Joger�s” kifejez�s magyar�zata: az egyik m�sorsz�mn�l kottalapoz�ra volt sz�ks�g, Xaver az els� sorb�l felh�vott egy kott�t olvasni tud� h�lgyet, akir�l k�s�bb kider�lt, a Somogy Megyei B�r�s�g gazdas�gi �gyekkel foglakoz� b�r�ja, Dr. Kir�ly Korn�lia. A v�rakoz�st Varnus Xaver szem�ly�n t�l fokozta az is, hogy ezt a hangversenyt az eddigiekt�l elt�r�en �gy hirdett�k meg – �s azt�n �gy is zajlott le –, hogy a Debreceni Egyetem R�zf�v�s Egy�ttese, a Miskolci �t�s�k �s a Ny�regyh�zi Keleti sz�l egy�ttes, valamint a gy�ny�r� hang� �nekesn� Vermes T�mea is k�zrem�k�dik. Az orgon�t el�sz�r, minden k�s�ret n�lk�l egyed�l sz�laltatta meg Varnus Xaver, amikor is Bach c-moll prel�dium�t adta el�. A csod�latos akusztik�j� Zsinag�g�t bet�lt�tt�k az orgona hangjai, a hallgat�s�got szinte megbabon�zta a muzsika. Ezt k�vette Franck: Prel�d, f�ga �s vari�ci�ja, majd Bach: h-mollf�ga c�m� m�ve, melynek el�ad�s�n�l k�zrem�k�d�tt Veremes Timea, akit a p�csi k�z�ns�g nagyon j�l ismer �s kedvel. „Csukj�k be szem�ket, �s �gy hallgass�k Bach-ot”– javasolta a k�z�ns�gnek a m� elj�tsz�sa el�tt Varnus Xaver. S igaza volt: nemcsak az orgona, de Veremes Timea hangjai is olyan zenei tartom�nyba, szinte f�ld�nt�li vil�gba vezette el a hallgat�s�got, amit hangversenyeken ritk�n �rezni. A m�sor Franck szerzem�nnyel folytat�dott, az A-moll kor�l fant�zia c�m� m�vet j�tszotta Xaver. Azt tal�n m�r eml�teni sem kell, hogy az egyes m�vek k�z�tt az orgonam�v�sz megsz�l�totta hallgat�s�g�t: a t�le megszokott k�zvetlens�ggel ismertette egy-egy m� keletkez�st�rt�net�t, s azt, hogy a XXI. sz�zadi ember milyen m�ly emberi �rz�seket fedezhet fel a klasszikus szerzem�nyek hallgat�sa k�zben. Sz�net ut�n Carl Orff h�res m�ve a Carmina Burana csend�lt fel a Debreceni Egyetem R�zf�v�s Egy�ttese, a Miskolci �t�s�k �s a Ny�regyh�zi Keleti sz�l egy�ttes k�zrem�k�d�s�vel. M�r az els� t�tel elhangz�sakor �rezhet� volt, hogy ez a mai Xaver koncert val�ban k�l�nlegesen sz�p. Az orgonam�v�sznek arra is volt ereje, hogy figyeljen az egy�ttesekre, roppant pontos, fegyelmezett �sszj�t�k r�szesei lehett�nk. Minden bizonnyal koncentr�lt, fegyelmezett pr�bafolyamat el�zte meg a hangversenyt, mert Orff j�l ismert muzsik�ja �teri tisztas�gban sz�lalt meg. A k�z�ns�g fel�llva �nnepelte a hangverseny k�zrem�k�d�it, majd Xaver r�ad�sk�nt saj�t �tdolgoz�s�ban egyed�l j�tszotta el Tamasso Albinoni: Adagio c�m� m�v�t, melyet ism�t fel�llva, �r�mmel, boldogs�ggal k�sz�nt meg a k�z�ns�g. A d�lut�ni hangversenyt k�vet�en este a Kir�lyutc�ban sokan csak a Xaver hangverseny�r�l besz�ltek, s m�ris legend�snak nevezt�k azt. Fot�: Peti P�ter